Erősítsük pszichológiai immunrendszerünket!
2022. 02. 09
Azt mindannyian jól tudjuk, hogy mennyire fontos az immunrendszerünk erősítése. Emellett azonban a mentális állapotunk védelme, azaz a problémákkal való megküzdésünk és alkalmazkodásunk javítása is legalább ilyen meghatározó egészségünk szempontjából.
Az életünk során kétféle negatív helyzettel, eseménnyel találkozhatunk, az egyik az, amely megváltoztatható, rajtunk múlik, a másik fajta azonban bekövetkezik anélkül, hogy bármit is tudnánk tenni ellene. Ilyen utóbbi például a hirtelen egészségromlás, természeti katasztrófa, váratlan veszteség, a munkahely elvesztése, vagy egy világjárvány.
A második típusú helyzetek kezeléséhez adhat segítséget, ha megnézzük és tudatosítjuk, hogy milyen elemei vannak a lelki alkalmazkodó képességünknek.
Rezíliencia – az alkalmazkodás képessége
A pszichológia rezílienciának nevezi a nehézségekkel való boldogulás, más szóval a rugalmasság, alkalmazkodás, megbirkózás képességét. Ez egy olyan fejleszthető tulajdonság vagy képesség, amitől gyorsan vissza tudjuk nyerni eredeti, jó állapotunkat testi-lelki szenvedés, illetve nehéz élethelyzetek átélése után is. Rezíliensnek nevezzük azt a személyt, aki súlyos betegségekkel, sorscsapásokkal és életkrízisekkel szembe nézve is mindig újra feláll, bátran fogadja az életet, és rövid időn belül újabb perspektívákat dolgoz ki.
A tudósok szerint, az, hogy ki válik rezílienssé, csak korlátozott mértékben a géneknek és a társadalmi környezetnek köszönhető, nagyrészt mi magunk tehetünk azért, hogy növeljük ezt a belső erőt. Az élethelyzeteink függvénye, hogy életünk során milyen mértékben van szükségünk erre a képességre.
Annál nagyobb alkalmazkodóképességű egy ember, minél inkább jellemzők rá az alábbiak:
- Alapvetően pozitív gondolkodású. Ez nem azt jelenti, hogy sosem szomorú, csalódott, elkeseredett, hanem képes viszonylag rövid időn belül pozitív következményekre, hasznokra, sikerre vagy azok elérésére gondolni.
- Magas a koherencia érzéke. Képes egy konfliktust, helyzetet külső szemmel nézni, akár több oldalról megvilágítva, egyszerre több tényezőt megvizsgálni és megérteni.
- Kihívásokat keres magának és képes belemerülni a tevékenységekbe. Nyitottsággal viszonyul az új élményekhez, a változásokat fejlődési lehetőségként kezeli.
- Úgy tekint magára, mint akin múlnak az adott helyzet eseményei. Ha mégsem így alakul, akkor is törekszik a kontroll megszerzésére és megtartására. Fontos neki az egyéni felelősségvállalás.
- Alapvetően célorientált és a nehézségek ellenére is a kitűzött célon tartja a szemét
- Önmagát folyamatos megújulásra és növekedésre képes személynek tekinti és ezt meg is éli.
- Képes kreatív terveket, alternatív megoldások kidolgozni. Pozitív önértékeléssel rendelkezik és reális látja és felméri a teljesítményét.
- Jó kapcsolatteremtési és meggyőzési képessége van. Képes másokat irányítani annak érdekében, hogy közreműködjenek a céljai elérésében.
- Képes másokban meglátni és alkalmazni a szükséges képességeket.
- Képes érzelmeit, indulatait (pl. düh, harag) kontrollálni és konstruktívan felhasználni, a helyzetre megfelelően reagálni, cselekedni és a cél elérésére fókuszálni
Az alkalmazkodási képesség tanulható?
Ezek a tulajdonságok, attitűdök megfelelő önreflexióval fejleszthetők.
- Ennek egyik eszköze, ha a sikereinket alapul véve számba vesszük azokat a tulajdonságainkat, képességeinket, amik hozzásegítettek eléréséhez.
- Másik módszer a nap végi összegzés. Ilyenkor gondoljuk át és gyűjtsük össze fejben, mi volt az a három pozitív esemény, ami aznap történt velünk, és amiben aktívan részt is vettünk.
- A negatív életesemények, körülmények bekövetkezése által is fejleszthetjük a rezíliencia képességünket, de nem minden esetben. Leginkább akkor, ha ezeket később tudatosítjuk magunkban. Gondoljuk át a nap végén, hogy mi volt az a negatív esemény, ami történt velünk, és vizsgáljuk meg több oldalról, ami történt. Próbáljuk meg hozzá olyan pozitív gondolatokat társítani, amik jó érzéssel töltenek el. Ebben segít, ha figyeljük magunkat, kérdéseket teszünk fel: pl.: Mit tanultam belőle? Mi volt benne humoros?
A pszichológiai immunrendszer fejlesztésének kulcsa tehát, hogy tudjunk reflektálni önmagunkra és foglalkozzunk saját személyes adottságainkkal. Ha igényünk van a növekedésre, fejlődésre, akkor jó eredményeket érhetünk el.
Mérni és fejleszteni is tudjuk a pszichés immunrendszerünket. Amennyiben felkeltette az érdeklődését a téma és kíváncsi a saját személyes immun profiljára és arra, hogy milyen gyakorlati eszközökkel tudja fejleszteni, keresse pszichológus tanácsadónkat.