IBS-sel küzd? – a változatos bélflóra segít
2022. 07. 20
Az Irritábilis bél szindróma (IBS) egy manapság rendkívül gyakori, emésztőrendszert érintő funkcionális probléma. Mivel tünetei és kialakulásának okai is sokfélék és egyediek lehetnek, ezért fontos az alapos diagnózis és átfogó kezelés. Ennek fontos részét képezi az étrendterápia, amely jelentős enyhülést, vagy akár tartós javulást hozhat.
Az IBS kialakulásának okai szerteágazóak, jellemző az ilyen problémákkal küzdők esetében a fokozott bélrendszeri érzékenység (közép- és alhasi fájdalom), megváltozott (kóros) bélmozgás, a jó és rossz bélbaktériumok egyensúlyának felborulása (diszbiózis), enyhén gyulladt bélfal („szivárgó bél”), korábbi bélfertőzések, antibiotikum kúrák.
Mik a fő tünetek?
Ismeretlen eredetű hasi fájdalom, puffadás („lufi a hasban”’ érzés), székrekedés, hasmenés (vagy utóbbi kettő váltakozása), sürgető székletürítés mind-mind a vezető tünetei közé tartozik.
Megfigyelhető, hogy a tünetek és fokozataik egyénenként nagyon eltérőek lehetnek, az érintettek gyakran tapasztalnak jobb és rosszabb időszakokat. Van, hogy ugyanazok az ételek egyszer kevésbé, egyszer jobban megviselik az adott egyént. A stresszes időszakok kifejezetten rontanak a helyzeten, ilyenkor sokan tapasztalják a tüneteik felerősödését. Ez azonban fordítva is igaz lehet, amikor egy nyugodt, pihenősebb időszakban bizonyos tünetek nem, vagy jóval enyhébb formában jelentkeznek.
Néhány tünet napszakos ingadozást is mutathat, mint például a puffadás esetében. Jellemzőbb ennek a tünetnek a fokozódása a nap előrehaladtával, valamint az étkezéseket követően is. Reggelre általában csökken az alhas feszülése, és a puffadt állapot.
Mit tehetünk?
Az IBS-t krónikus állapotnak tekinti a nyugati orvostudomány, ahol a tünetek hosszú távon jelen vannak, de közben változhatnak, egyes tünetek enyhülhetnek, akár el is tűnhetnek, mások pedig megjelenhetnek.
A terápia első lépése a szakemberekkel (gasztroenterológus, dietetikus) való konzultáció, a differenciál diagnózis (labor, széklet vizsgálatok, béltükrözés, H2 kilégzéses teszt, stb.), és a komolyabb állapotok (pl. gyulladásos bélbetegség, lisztérzékenység, endometriózis) kizárása.
A változatos, jó baktériumok dominanciáját mutató bélflóra komoly javulást tud eredményezni a tünetek tekintetében.
Ugyan az még nem egyértelműen bizonyított, hogy bizonyos bélbaktériumok okozhatnak-e IBS-t, de azt egyes kutatásokból már láthatjuk, hogy jelentős különbségek vannak az IBS-ben szenvedő, és ilyen funkcionális emésztőrendszeri problémával nem rendelkező emberek bélflórája között.
A bélflóránk változatossága (diverzitása) és a jó baktériumok dominanciája kulcsszerepet játszik az egészséges bélrendszer és a hatékony emésztés szempontjából. A beleink jótékony lakóinak színes közössége számos feladatot ellát. Segít visszaszorítani a kórokozó mikroorganizmusokat, segítenek a tápanyagok lebontásában, ingerületátvivő anyagokat, vitaminokat és rövid szénláncú zsírsavakat termelnek, táplálják a bélfal sejtjeit, nagyon fontos immunrendszeri funkciót látnak el. Olyan dolgokat is befolyásolnak, mint a hangulatunk, vércukorszintünk vagy a testsúlyunk. Vagyis befolyásolhatnak minket, az étkezési preferenciáinkat, de mi is képesek vagyunk megváltoztatni őket.
Az ételek, amiket megeszünk nagy mértékben befolyásolják az emberi bélrendszerben élő mikroorganizmusok összetett, szimbiózisban élő közösségét (mikrobióta).
Milyen étrendre van szükség?
Jó hír, hogy bélrendszerünk összetétele viszonylag gyorsan változtatható egy tápanyagdús bélflóra-barát étrenddel. A barátságos mikróbák táplálására elsődlegesen prebiotikus rostokra van szükség. Ezek olyan növényi rostok, melyeket a szervezet nem tud megemészteni, de segítik a jó (probiotikus) baktériumok növekedését, szaporodását a beleinkben. Ezeket a rostokat mikróbáink rövid szénláncú zsírsavakká (SCFA pl. vajsav= butirát) alakítják. Ezek a zsírsavak táplálják majd a bélfal sejtjeit, ezáltal fontos szerepet töltenek be a bélfal védelmi funkciójának megőrzésében. Ilyen élelmi rostok a rezisztens keményítők (pl. éretlen banán, hűtött rizs), pektin (pl. pirosbogyós gyümölcsökben, citrusfélékben), cellulóz (pl. zabkorpa), inulin (hagymafélék, csicsóka, articsóka, spárga) és a guargumi.
Azonban IBS esetén vannak olyan ún. fermentálódó rostok/szénhidrátok (FODMAP-ok), amelyeknek a fogyasztása átmenetileg nem javasolt, ugyanis ezek ronthatják az emésztőrendszeri panaszokat. Ilyen esetben a magas fruktóz/gyümölcscukor (édes gyümölcsök pl. szilva, szőlő, dinnyék, barackok, aszalt gyümölcsök), laktóz (tej, tejtermékek), fruktán/inulin (pl. vöröshagyma, fokhagyma, csicsóka, articsóka, spárga), galaktán (pl. babfélék, hüvelyesek), poliol (cukoralkoholok pl. eritritol, xilitol, szorbitol, mannitol) tartalmú élelmiszereket kerülni érdemes a tünetek enyhüléséig. Néhány hét elimináció után az étrend a tünetek fényében visszabővíthető, hogy a bélflóra diverzitását növelni tudjuk.
Az IBS kezelésében nagy hatékonysággal alkalmazzák a Monash Egyetem orvosai által kidolgozott gyógy étrendet, az Alacsony FODMAP étrendet, ahol 3 oszlopba sorolják az élelmiszereket: alacsony-közepes-magas FODMAP tartalom alapján. A tünetek súlyosságától függően a legmagasabb, illetve a közepes FODMAP tartalmú élelmiszerek elhagyása javasolt.
Ha tehát régóta küzd valaki visszatérő emésztési panaszokkal, amelyek hátterében nem áll komolyabb szervi eltérés, akkor érdemes IBS-re gyanakodni, és a megfelelő étrend alkalmazásával enyhíteni, vagy akár megszüntetni a kellemetlen tüneteket.
Amennyiben Ön is ilyen tünetekkel küzd, IBS témájú tematikus tanácsadásunkon segítséget kaphat.
Angyalmenzánkon rendelhető hipoallergén (glutén-, tej-, szója- és tojásmentes), közepes FODMAP tartalmú ebéd.
Bartha Ákos - Mezei Elmira: Alacsony FODMAP-étrend
https://www.monashfodmap.com/ibs-central/what-is-ibs/
https://mikrobiomakademia.hu/wp-content/uploads/2021/04/ProGastro-SZK-Rovid-Szanlancu-Zsirsavak.pdf