Nincs idő halogatásra!

2022. 08. 25

Ma már közismert, hogy 40 éves kor felett ugrásszerűen megnő a szív- és érrendszeri betegségek kialakulásának kockázata. A testünk számtalan módon kongatja a vészharangot, a mi felelősségünk, hogy meghalljuk-e üzenetét, és visszafordítjuk-e a folyamatokat.

A változások már fiatal 20-30 éves korban elkezdődnek, később pedig akár el is hatalmasodhatnak. Sokat mondó azonban az a kutatás, amely szerint ezek a folyamatok a nyugati fejlett társadalomban élőknél mutatkoznak, míg a tradícionális életmódot folytató természeti népeknél (életkortól függetlenül) ritka jelenségek. Ez egyértelműen igazolja a táplálkozás és az életmód meghatározó szerepét.

Milyen jelekre figyeljünk?

Érrendszerünkben a negatív változások lassan és csendben zajlanak, majd elérkezik egy pillanat, amikor testszerte, több szervet érintve „összeomlik” a megszokott egészségérzetünk, panaszmentes funkcionalitásunk. 

A hasi zsírlerakódás mellett cukorbetegség ütheti fel a fejét, mely növeli a szív-infarktus és a stroke előfordulását. Az állandó gyulladás és az emelkedett vérzsírértékek (koleszterin, triglicerid) rontják az erek rugalmasságát, szűkítik belső volumenét. A kiterjedt érelmeszesedés folyamata növeli a vérnyomást, gyengíti a vesefunkciót, csökkenti a testi és szellemi kapacitást. A szívizom gyengül, rugalmassága károsodik. Legkésőbb 40 éves kor környékén ezekkel a változásokkal szembe kell nézni, mert még nem késő változtatni és a folyamatok visszafordíthatók. 

Megfigyelhető, hogy nagyobb számban érinti ez a probléma a férfiakat, mint a nőket. Ez a védő hatású ösztrogén jelenlétének köszönhető, amely szinten tartja az LDL (rossz) koleszterin értéket és segíti a megfelelő mennyiségű HDL (jó) koleszterint is. A menopauza beálltával megszűnik ez a pozitív hormonhatás, így megszűnik a nők és a férfiak közti különbség is a kardiovaszkuláris betegségek tekintetében.

Genetika és/vagy életmód?

Menedzserszűréseken és szakorvosi vizsgálatokon gyakran előkerül a kérdés, hogy előfordult-e a családban cardiovasculáris betegség. Köztudott a tény, hogy számos betegség kialakulásának hajlama öröklődhet –pl. cukorbetegség, magas vérnyomás-. Amíg nem ismerünk ezt a feltevést árnyaló nézeteket, ennek ténye mögé bújva akár el is fogadhatnánk betegségünket, rossz állapotunkat. 

Az epigenetika tudománya viszont esélyt ad egy új és egészséges élet megteremtésére családi érintettség mellett is. Ez ugyanis azt vizsgálja, hogy a környezeti tényezők milyen molekulárisan igazolható változásokat okoznak az egyén, illetve az utódai génkifejeződéseiben. Az öröklött kóros gének „némák” maradhatnak mindaddig, amíg nem érik a szervezetet károsító hatások (pl. helytelen táplálkozás, stressz, gyógyszerek, testmozgás hiánya, káros szenvedélyek, stb.). A súlyos betegségek az illető genetikájának és környezetének nem megfelelő párosítása, tehát a károsító tényezők korrigálásával egészséggé változtathatjuk a betegségeket.

Kezünkben a döntés!

Ne féljünk belevágni a változtatásba, amely nem is biztos, hogy annyi kellemetlenséggel és lemondással jár, mint azt gondolnánk. Egy jól megválasztott mozgásforma, egy új ízvilágba „csomagolt” alapanyag, egy rossz szokás elhagyása nem pusztán lemondás, hanem örömforrás és kompetenciaérzetet biztosít, amely egyúttal stresszcsökkentő is lehet.

Az életünk számos területén hozhatunk reformokat lépésről lépésre, hisz egyik hozza magával a másikat. 

• Az étkezésünk változtatása optimalizálhatja a testsúlyunkat.
• Fogyás mellett könnyebben végzünk izomépítő ill. kardio jellegű sporttevékenységeket.
• Az aktív életmód javít az alvásminőségünkön.
• A mindennapos mély alvás kromoszómaszinten biztosítja a sejtregenerációt, így az öregedés folyamatának lassulását.
• A regeneráció fokozza a szellemi teljesítőképességünket.
• A sikerélmények javítják a stresszel való megküzdéseinket.
• A stresszkezelés csökkenti a szív- és érrendszeri betegségek kockázatát.

A testünkkel való megfelelő bánásmód megtalálása évtizedekkel képes meghosszabbítani életünket és javítani életminőségünket. 

A megfelelő étrend az első lépés 

Mint fentebb látható, az első és legfontosabb lépés az étkezési szokásainkon való változtatás. A szív- és érrendszer egészsége szempontjából jelentőséggel bír a megfelelő zsiradékhasználat, a helyes fehérjeforrások (növényi és állati) megválasztása, a rostforrások emelése, a gyulladáscsökkentő és rugalmasságot fokozó alapanyagok bevitele, valamint a sómennyiség kontrollálása. 

Ebben az étrendben is vannak kifejezetten ajánlott alapanyagok, melyek összetevőik révén (polifenolok, flavonoidok, kollagén, K-vitamin, folsav, stb.) kedvezően hatnak az erek falának rugalmasságára, a vérzsírok szintjére, a véralvadásra-trombusképződésre, illetve az erek meszesedésére és a vérnyomásra is.

Íme néhány javaslat magas szív- és érrendszeri rizikóval vagy betegséggel rendelkezők részére:

• A teljes napi energiabevitelnek ne legyen több mint 30%-a zsírbevitel. 
• A telített zsírsavakban bővelkedő ételeket (pl. sertéshús, kacsa, liba, tejtermékek) minimalizáljuk vagy hagyjuk el.
• Naponta fogyasszunk egyszeresen telítetlen zsírsavforrásokat (pl. olívaolaj). 
• Gabonafélék közül válasszuk a szemes gabonákat. (pl. rizs, vadrizs, köles, hajdina, quinoa stb.)
• Minimalizáljuk a cukorbevitelt és a finomított fruktóz tartalmú termékeket (pl. péksütemények, bolti édességek).
• Naponta többször fogyasszunk gyümölcsöt és zöldséget.
• Együnk legalább 2-3 adag halat hetente.
• Fogyasszunk 4-5 adag nem sózott olajos magot, magokkal kombinált zöldséget hetente.
• Minden nap fogyasszunk egy-két fajtát a célzottan kardiovaszkulárisan gyógyító élelmiszerekből (pl. hagymák, hüvelyesek, zöldsaláták, tengeri herkentyűk, étcsokoládé, mandula, szőlőmag, zöldtea).
• Rendszeresítsünk böjtnapot (vegán napot).

Természetesen, mint ahogy az élet minden területén, úgy az étkezésben is fontos az egyéni helyzetek, szükségletek figyelembe vétele, ezért érdemes szakemberrel konzultálva kialakítani a személyre szabott, a szív- és érrendszert támogató étrendet.