Ha új év, akkor fogyókúra
2020. 12. 03
Az újévi fogyókúrákról, az esetleges kudarc okairól és a sikeresség ismérveiről beszélt a Kossuth rádió Felfedező című műsorában Pákozdi Adrienn pszichológusunk. Beszélgetőtársai Forgách Attila klinikai szakpszichológus és Dr. Böröcz Zoltán belgyógyász, obezitológus voltak.
A fogyókúra és a túlsúly pszichológiai oldalát bemutatva elmondta, hogy az étkezés fel van vértezve egy csomó kulturális, érzelmi, lelki tényezővel. Például egy, a súlyunk miatt kritizáló családi környezet is okozhat az étkezéshez kapcsolódó szorongást.
Gyakran előfordul, hogy az emberek kövérebbnek gondolják magukat, mint a valóság, de súlyosan elhízottak esetében ez épp fordítva igaz, ők inkább kevesebbnek vélik a súlyukat. Náluk van egy ún. fordított testképzavar helyzet, ahol kifejezetten kialakul egy olyan személyiség, ami a túlsúly probléma tudatát próbálja elmaszatolni. Ebben az esetben a pszichológusnak az is a feladata, hogy a realitást képviselje. Egy hosszú folyamat eredményeképpen lehet ezen változtatni, egy folyamatos vezetésen kell végighaladni, ahol a fogyni vágyó reflektál a saját testi érzeteire, hogy hogyan érzi magát az étkezésektől, illetve ahogy változik a testsúlya, tudatosodik benne, hogy milyen hatások érik, milyen pozitív eredményei vannak ennek. Ilyenkor azon az úton el tud indulni az ember, hogy megtalálja a számára ideális testsúlyt, illetve azt az étrendet, ami ezt szolgálja.
Hogy mennyire lesz sikeres egy újévi fogyókúra azt nagy részben az határozza meg, hogy milyen egyéb tényezők játszanak még szerepet a döntésben amellett, hogy új év van. Ha egészségügyi oka is van, vagy valamilyen konkrét célt akar elérni valaki, például egy futóversenyen való részvétel, akkor hatékonyabb szokott lenni.
Az elhízás lelki tényezői kapcsán elmondta, hogy már csecsemőkorban az első kapcsolat az anya és gyermek között a táplálék. Szimbolikusan a szeretetadás és -fogadás ezen a csatornán történik. Hogy ez mennyire kiegyensúlyozott, a szabályozottsága később hatással van arra, hogy az illető hogyan kezeli az étkezést. Például, ha a dühre, a sírásra ételadással reagál a szülő, akkor átkondicionálja a gyereket arra, hogy a negatív érzelmek megoldására az étel kitűnően alkalmas. Bármi baja van, eszik valamit. Ez jó módszer, hogy ezeket az érzelmeket elviselhetővé, túlélhetővé tegyük.
Másrészről vannak olyan kulturális, illetve családon belüli szokások, hagyományok, amik erősen megnyilvánulnak étkezésben. Ilyen lehet például az, hogy „ételt a tányéron nem hagyunk” vagy „edd meg, amit kiszedtél”. Ezek olyan erősen ott vannak a háttérben, hogy felülírják azt, hogy addig egyen valaki, amíg jól nem lakik.
Adrienn végszóként elmondta, segíthet a sikerben, ha a fogyókúrát utazásként fogjuk fel. „Nem egyszerű, nehezebb, mint gondolnánk, de, ha belefogunk, olyan sok mindent ad, hogy ebből csak profitálhatunk”.