Baktériumokkal az ételérzékenység és ételallergia ellen
2022. 10. 13
Vajon mi lehet az oka az ételérzékenységek egyre nagyobb számú előfordulásának? Mi járul hozzá ahhoz, hogy minden ötödik embert érinti az élete során valamelyik élelmiszerre adott érzékenységi reakció (intolerancia vagy allergia) megjelenése? A válasz úgy tűnik, hogy nagyrészt a bélmikrobióta megváltozásában, felborulásában keresendő.
Az ételallergiák és intoleranciák jelentősen megváltoztatják az életet, a korábbi étkezési preferenciáinkat és szokásainkat. Egy vagy több élelmiszer, vagy élelmiszer összetevő elkerülése nagy kihívást jelenthet, és egyelőre sok esetben ez az elsődleges kezelési lehetőségünk. A tudomány fejlődésével és az emberi bélrendszerben élő mikróbák genetikai állományának vizsgálatával azonban új távlatok nyílhatnak az ételérzékenységek és allergiák kezelésében is.
Ételintolerancia vagy ételallergia: mi a különbség?
Mindenekelőtt fontos megérteni a különbséget az ételintoleranciák és az ételallergiák között, mivel ezek könnyen összetéveszthetők. Az ételintolerancia nem érinti az immunrendszert (pl. laktózintolerancia), és nem életveszélyes állapot, illetve némi toleranciahatárral működik az adott élelmiszerösszetevő tekintetében, míg az ételérzékenység/allergia az immunrendszer aktiválódásával is jár (immunglobulinok jelenléte – IgE, IgG), és akár kis mennyiségű allergén összetevő elfogyasztása is egészségügyi következményekkel járhat (akár súlyos anafilaxiás reakció is kialakulhat).
Hogyan befolyásolhatják ezek a parányi mikróbák az immunrendszerünket?
Az ételérzékenység kialakulása esetén megváltozik az immunrendszer reakciója az adott élelmiszer összetevő(k)re. Normál esetben az immunrendszerünk biztonságosnak azonosítja az élelmiszer komponenseket, és nem reagál rájuk. A tolerancia elvesztése azonban azt jelenti, hogy az immunrendszer nem megfelelően, hanem káros anyagként azonosítja ezeket a fehérjéket (pl. tejfehérje/kazein, búzafehérje/glutén, stb.), és immunrendszeri támadást indít ellenük.
A kutatók olyan eltéréseket azonosítottak a bél mikrobiótában, amelyek az immunaktivációban bekövetkező változások kiváltói lehetnek. A bélflórában bekövetkező előnytelen változások az arra genetikailag hajlamos egyéneknél autoimmun folyamatok kialakulását is eredményezhetik. A bakteriális és vírusos fertőzések -valamint a védő, probiotikus baktériumtörzsek kimerülése a bélben-, elnyomhatják a megfelelő immunválaszt azáltal, hogy gyulladást váltanak ki, és megváltoztatják a béláteresztést, ezáltal elősegítik az ételételérzékenységek kialakulását.
Genetika és környezeti hatás
A genetika mellett a környezeti tényezők is befolyásolják a bélflóra összetételét. Különösen igaz ez olyan érzékeny fejlődési periódusban, mint amilyen a születést követő időszak. Összefüggéseket figyeltek meg az ételérzékenység kialakulása és a csecsemők táplálása, a szülés módja és az antibiotikumok bevitele között. Ezek mindegyike befolyásolja ugyanis a bél mikrobiótáját és az immunműködést. Egy tanulmány megállapította, hogy a Bifidobacterium longum BB536 és a Bifidobacterium breve M16-V terhes nők által szedett kombinációja csökkentette csecsemőiknél a születés utáni atópiás dermatitisz kockázatát.
Az étrend a segítség!
A megfelelő étrend a bélrendszer normál immunfunkciói fenntartásának egyik legfőbb módja. Vizsgálatok kimutatták, hogy a prebiotikus rostokban , fermentált élelmiszerekben és bizonyos zsírokban (SCFA, PUFA) gazdag étrend javíthatja az immuntoleranciát és véd az allergiáktól.
Egyes (bél)baktériumaink pozitívan befolyásolják az immunrendszerünk működését, és kimutatták, hogy segítenek fenntartani a bélfal és a bélnyálkahártya épségét, segítve ezzel a tolerancia megőrzését. A lisztérzékenység (cöliákia) esetében például felfedezték, hogy bizonyos baktériumok a bélben lebontják a gluténfehérjét, így csökkenthetik annak toxicitását. Az egészséges egyénekben előforduló Lactobacillus bizonyos törzsei a glutént kisebb molekulákká, úgynevezett peptidekké bontják le, hogy csökkentsék az immunreakciót. Ez reményt adhat arra vonatkozólag, hogy bizonyos típusú baktériumok számának növelése vagy csökkentése a bélben csökkentheti a glutén toxicitását a cöliákiában szenvedőknél.
További humán vizsgálatokra van szükség azonban ahhoz, hogy a probiotikumokat felhasználhassuk az ételérzékenység kezelésében. Ami viszont elmondható, hogy az egészséges bélmikrobióta fenntartása, valamint a bakteriális és vírusos fertőzések kockázatának csökkentése nélkülözhetetlennek tűnik az ételérzékenység kialakulásának megelőzéséhez. Fontos a bélflórát támogató étrend fogyasztása, gyulladáscsökkentő, magas tápanyagsűrűségű, prebiotikus rostokban gazdag ételekkel, fermentált zöldségekkel.
Amennyiben Ön is küzd a felborult bélflóra okozta problémákkal, jeletnkezzen hamarosan induló, Balance - Bélflóra Regeneráló Programunkra!
----------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------
Caminero, A., Meisel, M., Jabri, B., & Verdu, E. F. (2018). Mechanisms by which gut microorganisms influence food sensitivities. Nature Reviews Gastroenterology & Hepatology.
Andrea Hardy: How the gut microbiota plays a role in food sensitivities
Kapcsolódó cikkeink:
- IBS-sel küzd? – a változatos bélflóra segít
- Legyen újra öröm az evés!