Kevesebb fehérje - hosszabb élet?
2024. 02. 02
A böjtölés kapcsán felmerül a kérdés, hogy a lecsökkent fehérjebevitel milyen hatással van a szervezetünkre? A választ erre az utóbbi évek kutatásai adhatják meg, amelyek szerint az alacsonyabb fehérjefogyasztás lehet a hosszú, egészségben eltöltött élet egyik fontos eleme.
Mik azok a fehérjék?
A fehérjék, más néven proteinek a testünk építőkövei, részt vesznek számos fontos élettani folyamatban, alapvetően szükségesek a szervezetünk működéséhez. Szerkezetüket tekintve aminosavakból épülnek fel, amelyek nagyrészét táplálkozásunk révén vesszük fel, de a szervezetünk is képes előállítani őket.
Az állati eredetű táplálékok, mint a húsok, halak, tojás és tejtermékek, alapvető forrásai a fehérjéknek, és tudjuk, hogy ezek teljes értékűek, vagyis tartalmazzák az összes esszenciális aminosavat. Ugyanakkor a növények is tartalmaznak fehérjéket, de nem teljesértékű fehérjeforrások.
Húsfogyasztás vagy inkább növényi étrend?
Régebben elterjedt nézet volt, hogy a fehérjebevitel egyenlő a húsfogyasztással, ami a civilizáció szimbóluma. Max Rubner német fiziológus és higiénikus azt állította „a bőséges fehérjeellátás a civilizált ember előjoga”. E szerint tehát, minél fejlettebbek vagyunk, annál több húst kellene fogyasztanunk. A gazdag emberek húst esznek, míg a szegények inkább növényi táplálékokat, például burgonyát vagy kenyeret fogyasztanak (Dr. T. Colin Campbell: Kína-tanulmány).
Bár ez a nézet részben ma is tartja magát, azonban úgy tűnik, bizonyos élethelyzetek és állapotok kivételével (pl. alultápláltság), a fehérjebevitel túlzott növelése nem a hosszú, egészségben eltöltött élet záloga.
Szervezetünk rendkívül összetett anyagcserefolyamatokkal rendelkezik, amelyek lehetővé teszik a naponta elfogyasztott növényi fehérjék természetes változatosságából minden esszenciális aminosav bevitelét. Nincs tehát szükség a növényi eredetű fehérjék mennyiségének kényszerű növelésére vagy az étkezések részletes tervezésére. A színes növényi alapanyagok változatos fogyasztásával a komplettálás „magától”, a szervezet által megtörténik.
Egészséges, hosszú élet
A fehérjebevitel és a hosszú, egészségben eltöltött élet összefüggéseivel kapcsolatban egyre több ígéretes kutatás lát napvilágot. A már meglévő preklinikai, randomizált és epidemiológiai alapkísérleteket felölelő, összegző tanulmányok alátámasztják, hogy a fehérjebevitel és az ebből eredő tápanyag-érzékelő útvonalak aktiválása szabályozza az anyagcserét, a növekedést és az öregedést.
A rendelkezésre álló bizonyítékok nagyrésze azt támasztja alá, hogy a kifejezetten növényi eredetű forrásokon alapuló, alacsony fehérjefogyasztás (legalább 65 éves korig) jótékony hatással van az egészséges öregedésre.
A kutatás eredményeit összegző alábbi táblázatból jól látszik, hogy az öregedéssel összefüggő betegségek kialakulásának kockázatát jelentős mértében csökkentik mind az alacsony fehérjetartalmú diéták, mind a növényi fehérje alapú diéták, mind pedig a különféle böjttípusok.
Táblázat. Az alacsony fehérjetartalmú és növényi fehérje alapú étrendek, a böjt és a koplalást utánzó diéták hatásai
Bár nyilvánvalóan további kutatásokra van még szükség annak megállapítására, hogy a tápanyagigény hogyan változik életünk során, azt azonban mindezek alapján elmondhatjuk, hogy a böjtölés, a növényi táplálékok rendszeres és változatos fogyasztása és az állati fehérjék bevitelének időszakos csökkentése jó hatással lehet a szervezetünkre, és az öregedési folyamatok lassítására.
(PMID: 31728501) Sebastian Brandhorst, Valter D Longo: Protein Quantity and Source, Fasting-Mimicking Diets, and Longevity)
Ha kedvet érez a böjtölésre, keresse fel honlapunk böjti program oldalát, és válassza ki az Önhöz illőt.
Kapcsolódó cikkeink:
A böjt oldalai I. - fizikai
A böjt oldalai II. - pszichés
A böjt oldalai III. - energiák